2011. július 13., szerda

Még mindig itthon vagyok fakopáncs / 17+0

Vagyis itthonról dolgozom, pedig elhatároztam, hogy hétfőtől ha mami tempóban is, de visszaszoktatom magam a korán keléshez és az izzadt emberszaghoz. Hajnalban arra keltem, hogy begörcsöl az alfelem. Simogatom, biztos elmúlik - gondolom. Így is lett. A para elég volt ahhoz, hogy nehezen ugyan, de visszaaludjak és már akkor azon filózzak, hogy ehj, de szép lesz egész nap fitten melózni. Később megint jön a görcs, de most már erősebb. Kimegyek a WC-re, hátha az segít. Felkapcsolom a villanyt, hogy lássam, mi történik, de semmi. Még mindig fáj. Visszavánszorgok az ágyba, bab kérdezi, baj van? Elmondom a történteket és hozzéteszem, hogy most már a beleim kutyorgását is érzem és remélem, hogy csak egy kis emésztési para okozta a görcsöket. Biztos, ami biztos, kapok egy fél magnéziumot. Simogatja a hátamat, ami mindig megnyugtat, ennek köszönhetően sikerül is visszaaludnom. A következő, amire emlékszem, az egy újabb görcs, rohanok a WC-hez és szembenézek a vízszerű (és roppant büdös) székletemmel. Jaj. Merthogy eddig is hígabb volt, de ennek már vagy 3-4 hónapja, úgyhogy idővel hozzászoktam. Ez viszont biztos nem oké, mert a hasam fáj és nem esik jól talpon lenni. Én hülye, megszokásból legurítom a reggeli tejcimet, majd utána kapcsolok, hogy nekem bizony diétáznom kéne. Pirítóst csinálok, és jó vastagon megkenem vajjal. Látszik, hogy nem vagyok valami tapasztalt bélproblémás. A nap további részét nem részletezem. Feküdtem, kiszáradtam, SMECTA port ittam, mert azt szerencsére lehet és délután meglátogattam a háziorvost, hogy adjon egy betegpapírt mára.
 
Adott is, és megcsinálta a szükséges EKG-t is, ami belgyógyászati vizsgálat néven szerepel a kiskönyvben. Ez is pipa, már csak a jövőheti genetikai UH kell és utána lövésem sincs, mikor kapok kötelező pecsétet a füzetkémbe. 
 
Azóta eltelt két diétás nap, komolyan szenvedtem, és a második nap hangosan korgott a gyomrom. Szegény gyerek..gondoltam. Próbáltam változatossá tenni az aznapra beosztott főtt krumplit, rizst, répát és a két szem almát. (itt csendesen még azt is bevallom, hogy este sajtot is reszeltem rá...borzsasztó vagyok!) A SMECTA viszont meghozta a várt eredményt és mára már a saját magunk által készített kosztot falatoztam, éljeeen!
 
Bébibab tegnap egyébként nagyon aktív volt, és az is feltünt, hogy többnyire délután 4-5 körül kezdi el a fickándozást. Ma meg - nem tudom, hogy képzelődtem-e- azt éreztem, hogy határozottan megrúgja a köldököm alatti hasfal részt. Ki is kerekedett a szemem egyből.
 
Rólam még annyi, hogy hasszurka változatlanul megvan, hol este, hol reggel jelentkezik. Ha hihetek dokibácsinak, akkor mindez elmúlik a 20. hét körül, hurrá. Pocak pajtás már egész nagy, főleg, ha feszülős top van rajtam. Elvileg most olyan 15 cm-es és 15 dkg lehet a pocaklakó. Ha lenézek és elképzelem, egész nagy helyet csinált magának. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése