Az esti fektetési rituálé része, hogy elköszönünk a falon látható képektől. Tulajdonképpen a rajtuk lévő állatoktól. A békától, a halacskáktól, (újabban a kukactól is), a baglyoktól és a zsiráfoktól. Láthatóan húzza már az időt, így az elköszönéskor utánozzuk az állatok hangját is. A halacska már nagyon megy, de egyik este annyira megtetszett neki a béka hangja, hogy ő is elkezdte. Azóta is lelkesen brekeg.
A kutyust meg valamiért nem mondta, de az egyik mese közben (Bondorka...), ahol két kutya is van, ott utánozta a kisebb kutyus ugatását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése