Ez a harmadik nap, hogy szinte egész nap fekszem. Nem is olyan vészes.
Na jó, az első az volt, de aztán rájöttem, hogyan lehet elviselhetővé
tenni. Mindössze össze kell dobni egy kvázi napirendet és kész.
Hajnalban e-mail nézés, gasztroblog írás, kreatív blogok, egy kis TV
előtt bambulás, laza séták a lakásban, persze csak a vérkeringés
kedvéért. Délig szörfölés a neten, egy kis Dr. House, meg ami belefér.
Fél 1 körül ebéd, Dr. House, és ha minden jól ment, sikerül lemennem
alfába és "aludnom" egy laza órácskát. Mire kinyitom a szemem, máris 3
óra. Éljen, bab mindjárt hazaér..... Nagyjából így fog telni az
elkövetkezendő 9 nap is, csak megspékelem némi Flash tanulással, meg
kézi varrogatással, ha épp nem szurkál túl sokat a pocak.
De hogy
miért csinálom mindezt? Hát nem önszántamból..persze amúgy sem
rohangálnék, de legalább az ülőpózt nem iktattam volna ki. Szóval
szerdán voltunk dokibácsinál, aki először azzal viccelődött, hogy háhá
mondjam meg a fiatalúrnak, hogy a karácsonyfa alatt már ott legyen ám.
Majd felfeküdtem a vizsgálóágyra és kezdődött a hümmögés, persze kínosan
ügyelve arra, hogy az idegeskedés egy picit se látszódjon meg az arcán.
Mint mindig. "No hát. azt hittem, hogy annak kell drukkolni, hogy
időben jöjjön, a helyzet pedig az, hogy örülhetünk neki, ha még 2 hétig
bent marad." Gábor kibukott, nagyokat szuszogott, én igazából nem
voltam meglepve. Annyit szúrt, feszült húzódott minden odalent, hogy
szinte biztos voltam benne, hogy tovább vékonyodik a méhnyak. Így is
lett, kaptam egy csinos 1100-as értéket a kiskönyvbe és receptre 11
napnyi szigorú fekvést. Nem voltam és nem is vagyok elkenődve, mert mi
ez a pár nap ahhoz képest, ha mondjuk hónapokat kellett volna ágyban
töltenem? Semmi. És itt az izgalom a végén, hogy húúú, utána már lehet
hogy életem első síróbabájával fogok papás-mamást játszani. Ráadásul
babóval. Hát ez minden várakozást és türelmet megér. :) Jah, és még azt
is mondta a doktorúr, hogy a fekvős napok elteltével kösse fel a
gatyáját az apuka, mert napi 3 (!!!) orgazmust kell nekem szolgáltatnia.
Annyira jól hangzik, hogy el sem akartam hinni. Tehát amint kikerültünk
a kritikus koraszülött korból, azon leszünk, hogy kivarázsoljunk onnan
egy gyönyörűséges kis pindúrpandúrt. Hurrrráááááá!!!! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése