Voltunk múlt héten Templom dokinál látogatóban. Mindent lemért,
engem is, de ez annyira nem lényeges. Talán csak annyira, hogy az elmúlt
hónapban mindössze 80 dekát híztam. Ebből 40 dekányi Lóci, a többi itt
ott kitapintható. :) Visszatérve Lócira, ő köszöni szépen jól van,
kereken 24 hetesen volt hozzávetőleg 70-85 deka. A hasa alapján már két
héttel előrébb tart a drága. Dokibácsi finoman utalt rá, hogy bár ezt
ilyenkor még nem lehet biztosan tudni, de valószínűleg nagy gyerek lesz.
Volt esetleg nagy baba a családban? - jött a kérdés. Gábor
mosolygott majd hozzátette, hogy ő bizony 4 kilónyi súllyal jött a
világra. Ehhez képest én a 2, 7-tel satnya kis béka voltam. "Hmm...azért jó volna, ha a legény megállna 3 kilónál..."
Ilyenkor csendben már én is hümmögni kezdtem. És persze titkon remélem,
hogy babóhoz hasonlóan Lóci is kis fürtös puttó lesz, akár 4 kilósan
is. Imádni fogom a puha kis sonkákat a lábán és nem fog érdekelni, ha
kihagyjuk az újszülött ruhák első néhány méretét.
Piros. Mármint a Ferrari színe, és ugye minden fiú meg van érte
őrülve. Tehát a piros igenis uniszex szín. Micsoda levezetés, és mindezt
az interneten találtam (természetesen gyakorikérdések.hu). Tegnap
megvettük a babakocsi szettet, ami piros és feltehetően már a
postaállomáson várakozik arra, hogy feltegyék egy dunakeszire tartó
furgonra. Peg Perego Pliko P3 Angliából, ami annyit tesz, hogy a vázon a
Mamma's and Pappa's felirat látható. Izgulok és nagyon boldog vagyok,
hogy jó néhány átvirrasztott éjszaka után végre megszabadulhat az agyam a
különféle márkák mormolásától és még inkább azért, mert van hozzá
mózeskosár, meg gyerekülés, meg sportkocsi és mindez éppenhogy befér a
kocsiba. Erről majd akkor írok, amikor Kázmér megérkezett a szervízből
és meg is bizonyosodtunk erről a tényről. Izgulok. :) Jó érzés.
Mindemellett csupa öröm és boldogság, hogy a kismamanacim már
elkezdett szorítani, úgy számolom, hogy éppen ki fogom húzni vele a
második trimót. Lócibóci forgolódik, rógdos és ha este éppen kinyújtja a
lábacskáját, akkor meg is tudom fogni. És olyankor gyorsan elhúzza és
össze vissza úszkál. Gondolom valami ilyesmi jár a fejében, hogy "Jaaaj, mami, ne mááár, csikíííííz!!!" Babó lett a pocakkrémezés felelőse, én meg előtte eléneklem a Hej Vargánét, csak hogy lássuk, tényleg hozzászokik-e vagy sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése