Pardon, nem férek el / 27+2

Valami ilyesmit kéne mondanom ahelyett, hogy beverem a pocakom. Gyakorlatilag mindenbe. Kinézek egy közlekedési folyosót a tömegben, a vonaton vagy a lakásban és már indulok is, mondván csak elférek (persze mindezt nem tudatosan teszem). Hát nem. Beverem a pocót, ami valószínűleg nő szépen, a testképem meg csak lohol a nyomában, esélye sincs, hogy utolérje. Vicces. Főleg, amikor tárt karokkal ölelném magamhoz babót és Lóci mondja, hogy "pardon, nem férek el mami."