Lociszaj

Az asztalnal ulve masszirozom a talpat, es meselm, h baba koraban mennyire szerette ezt. Megerositi h most is szereti, majd lenez a talpara esigy szol:

"Annyira megnyomtad a labam, hogy berepedt, anya!!!!" Majd ramutat a rancaira.

"Ez az enyém!"

"Anya, ne vegyük ki a homokozójátékainkat a babakocsiból,mert elveszi a kislány."
"Már miért venné el? Neki is van. Vagy, ha idejön,maximum megnézni. Mi fogjuk hazavinni, ne aggódj."
"Ne vegyük ki! És a biciklimet is akaszd fel a babakocsira,hogy Kata el ne vegye!"

Katával való kapcsolata is megérne néhány bejegyzést, de most inkább a birtoklási korszakról mesélek. Mostanában mindennel kapcsolatban éreztetnie kell,hogy az az övé. Az ő anyukája / játéka / testvére.. Megszűnt a fene nagy, határtalan nyitottság a világra, az emberekre, és maradt helyette ez.
"Ez az enyém! Ne nyúlj hozzá!"
"Ő az én testvérem!

Lementünk vasárnap a kertbe egy kicsit bogarászni, hivatalosan az évadnyitó piknikre. Vittünk medvehagymás szendvicskrémet, kekszet, mazsolát. Ha Lócin múlt volna, semmit nem rakunk ki,mert mások megeszik. Szabályosan sírva fakadt többször is:
"Megeszi az összeset a kislány! És akkor nekem nem marad!"
Hosszas győzködés után hajlandó volt belátni, hogy mi a piknik lényege. Ő eszik a más által hozott magos pogácsából (nyilván nem egyet),ezért cserébe  a másik gyerek is ehet a miénkből. Őrület, azt hittem ezen már túl vagyunk egy ideje.

13-14. fog (ja 3, ba3)

Újabb nehéz időszak után kibújtak az alsó szemfogak. Már csak 6 van hátra, jippijájé!

Verekedés, veszekedés, verekedés

Egyszerűen felemészti minden energiámat a testvérharc. Ami egyelőre (látszólag) egyoldalú terrorizálásban merül ki, de a lényegen nem változtat. Miska megy Lóci után, aki ettől marha dühös lesz és jó esetben a következőket ordítja:

"NEM, TE NEM JÖHETSZ IDE!"
"EZ AZ ÉN JÁTÉKOM!"
"EZZEL ÉN JÁTSZOTTAM!"

És ha nem lenne elég a verbális pofon, kap néhányat pluszban a fejére, egy kis nyakszorítást, lebirkózást, rúgást, stb. Irtó nehéz tűrni, mert egyfelől ez a feladatom, hagynom kell őket bunyózni, elrendezgetni a saját erőviszonyaikat, megalapozni a kapcsolatot. De hogy lesz ebből kapcsolat? Egyelőre a sérüléstől félek, de nagyon, mindemellett nem akarok folyton Lócira szólni (pedig vannak napok,amikor nagyon is megérdemelné),mert biztos idegesítő lehet Miska, de azért mégis.

Lóciszáj: ki kell festeni

Megállunk a lámpánál, arra totyog egy galamb:
"Nézd anya, milyen zöld a nyaka. Biztos valaki kifestette."

Az ovi előtti parkolón megyünk keresztül, mellettünk egy fehér autó parkol.
"Itt egy fehér autó. Miért nem festi ki valaki?"
"Miért kéne kifesteni? Vannak fehér autók is. Nem szereted őket?"
"Nem."

Miskaszáj: N E M M !

A nemtetszését kinyilvánítani az elsők közt volt a kommunikáció fejlődésben. Lóci mintájára nem csoda, szegénynek 100 decibellel ordítja bele a fülébe / arcába / fejébe nap,mint nap. Na szóval, eddig volt a heves fejrázás, ha valami nem tetszett, de tegnaptól már megy az érthető, egyértelmű,és minden kérdésre válaszul adható NEMM. Gyakorlatilag bármelyik kérdésre ez hangzik el, mit kérdésre,még egy egyszerű állításra is.

"Nézd Miska, ott énekelnek a bácsik!"
"Nemm."

"Kérsz még golyót?"
"Nemm." Majd nyitja a száját.

"Gyere, menjünk egy Lóciért az oviba."
"Nemnemnemnem!!!!"

Lóciszáj

Hétvégén a Budai Várban sétáltunk, Lóci meglát egy rendőrt, amint egy kutyát sétáltató gazdával beszélget.
"Apa, a rendőrbácsi miért bünteti meg a kutyát?"

Énekléses furcsaságok.
"Tavaszi szél vííííízelet áraszt...."
"Anna KAKI megtalálja....hihihih...."

Miskaszáj másfél

Másfél éves. Elképesztő. Össze-vissza hadovál, úgy tűnik,mintha semmi értelme nem lenne, pedig de. Mindent ért, mindenre reagál, kötődik,ölel. Hogy nem mindig értük,amit szeretne? Az a mi bajunk. Ő sziklaszilárdan tudja, hogy mit akar, és eltántoríthatatlan, amíg véghez nem viszi. Na jó, van némi előrelépés, mert egész jól elterelhető a figyelme, szinte eltűntek a mindennapjainkból a fél órás hisztik. Szóval beszédfejlődésileg nagy előrelépés, hogy mindent utánoz, egyre felismerhetőbben:

Játszótéren Lóci: "Lili, gyereeeeee!"
Miska: "Nini, gyeeeeeee"

Séta közben: "Áááááááááááá" (=ááállj)
Zebránál:"Zőőőőőőő" (=zöld)

Az oviban odaáll a csoportszoba ajtajához és hangosan kiabál, hogy "néniiii,néniiii", illetve integet mellé.

Ha rajtam kívül bárki megprbálja megtolni a babakocsit, akkor heves tiltakozásba kezd, rázza a fejét, és azt kiabálja "anyaanyaanyaanya".

Ha zenétszeretne hallgatni, vagy csak éppen a gombokat tekeregetné, akkor odaáll a lejátszó elé és kiabál:"nenééééé,nenééééé" (=zenét)

Simán (kb 2 hónapja) használja a horgászós, mágneses játékot, próbálkozik az öltözéssel, sőt, Lócinak is besegít, ha kell. Evésben még nem ilyen önálló, utálja, ha csumpás lesz a keze, így nem is próbálkozik..

Ja, és tegnap óta motorozik, éljen!

Lóciszáj: "Mi lenne, ha.."

A héten már több alkalommal eljátszott a gondolattal, hogy mi lenne, ha nem lenne karja.
"Anya, ha nem lenne karom, akkor nem tudnék autót vezetni."
"Ha nem lenne karom, akkor nem tudnám bedobni a köveket a Dunába."