Lassan írunk hozzád egy verset is, annyira izgalmas ez a várakozás.
Ideges ciciméricskélés, vegetálásban eltöltött naptárnézegetés, minden
apró jelnél, nemjelnél, szurkálásnál fórumolvasás és kisebb-nagyobb
pánikrohamok. Az ultrahang valahogy mindig megnyugtat. Maximum egy
hétre, ez a limit, már másodjára tapasztalom.:)
A lényeg, hogy
izgatottabb, éhesebb és álmosabb vagyok, mint eddig bármikor és alig
várom már, hogy magamhoz ölelhesselek. Növögessél szépen icipici
koktélcseresznyénk. Üdv, mami
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése