Csütörtökön Heim Pál pulmolonógia Lócival, szombat este hasmenés. Enyhe. Pff, biztos fogzik. Vasárnap délután ismét, aznap már elég nyomott volt, semmihez nem volt kedve. Vasárnap már enni sem akart, de olyannyira nem, hogy este pánikszerűen kezdtem el tömni bele a kaját. Meg is lett az eredménye, 5 percen belül ki is hányta. Aztán még és még, és egész éjjel. minden kijött belőle, aztán jött a vízszerű hasmenés, teljesen legyengült, bepánikoltunk. Gábor reggel felvitte Vácra őt, ahol kb. körberöhögték...dedalonett kúp, probiotikum, sok folyadék. Kösz, szépen. Annyira leverte szegényt, hogy az ezt követő napokat gyakorlatilag átaludta. Sokkoló volt. A beesett hasa is, szinte semmi nem maradt meg benne. 2 falat rizstől már rosszul volt..
2 nap múlva Misi is beleesett, pedig azt hittem ennél rosszabb már nem jöhet. Irány a kórház, fel is hívtuk Vácot, elvileg Lóci is mehet, hurrá. Mire összepakoltunk, szerencsére egy szoptatásnyi folyadék bent maradt, így saját felelősségre maradtam. Pedig a pötty még lázas is volt, kerek 1 egész napot. Borzasztó...ő is lefogyott, én már a végkimerülés szélén, de tartotta bennem a lelket a tudat, hogy mindjárt itt a hétvége.
Péntek este Gábor kezdte fájlalni a gyomrát, itta is a kólát, hátha segít. De nem, ő is elkapta, ő is lázas lett, levert, állítása szerint még életében nem volt ilyen rosszul. Kellett 1 hét, mire nagyjából elmúltak a maradványtünetek is, remélem egy jó darabog nem lesz ilyenben részünk..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése