5000 g körüli a súlya, 99%-ban anyatejet eszik, néha megkínálom egy kis tápszerrel, reménykedve abban, hogy sikerül elsajátítania a cumisüveg használatot.
Épp, hogy beállt a 3-4 óránkénti evés, a betegségek miatt visszaszokott (visszaszoktattam) a gyakori "eszegetésre", ami nappal nem annyira zavar, de éjjel már gyakorlatilag mellettem alszik. Sírás, cici már megy is be a szájba. Kíváncsi vagyok, ez mikor múlik majd el. Továbbra sem mondanám hasfájósnak, de ha olyat eszem (pl karfiol), akkor viselnem kell a következményeket.
Szegénykém már kétszer volt elég beteg, plusz a takonykórok, csoda, hogy még töretlen a jókedve.
2013. november 30., szombat
2013. november 25., hétfő
Hányós-fosós karantén van nálunk, jajj
Csütörtökön Heim Pál pulmolonógia Lócival, szombat este hasmenés. Enyhe. Pff, biztos fogzik. Vasárnap délután ismét, aznap már elég nyomott volt, semmihez nem volt kedve. Vasárnap már enni sem akart, de olyannyira nem, hogy este pánikszerűen kezdtem el tömni bele a kaját. Meg is lett az eredménye, 5 percen belül ki is hányta. Aztán még és még, és egész éjjel. minden kijött belőle, aztán jött a vízszerű hasmenés, teljesen legyengült, bepánikoltunk. Gábor reggel felvitte Vácra őt, ahol kb. körberöhögték...dedalonett kúp, probiotikum, sok folyadék. Kösz, szépen. Annyira leverte szegényt, hogy az ezt követő napokat gyakorlatilag átaludta. Sokkoló volt. A beesett hasa is, szinte semmi nem maradt meg benne. 2 falat rizstől már rosszul volt..
2 nap múlva Misi is beleesett, pedig azt hittem ennél rosszabb már nem jöhet. Irány a kórház, fel is hívtuk Vácot, elvileg Lóci is mehet, hurrá. Mire összepakoltunk, szerencsére egy szoptatásnyi folyadék bent maradt, így saját felelősségre maradtam. Pedig a pötty még lázas is volt, kerek 1 egész napot. Borzasztó...ő is lefogyott, én már a végkimerülés szélén, de tartotta bennem a lelket a tudat, hogy mindjárt itt a hétvége.
Péntek este Gábor kezdte fájlalni a gyomrát, itta is a kólát, hátha segít. De nem, ő is elkapta, ő is lázas lett, levert, állítása szerint még életében nem volt ilyen rosszul. Kellett 1 hét, mire nagyjából elmúltak a maradványtünetek is, remélem egy jó darabog nem lesz ilyenben részünk..
2 nap múlva Misi is beleesett, pedig azt hittem ennél rosszabb már nem jöhet. Irány a kórház, fel is hívtuk Vácot, elvileg Lóci is mehet, hurrá. Mire összepakoltunk, szerencsére egy szoptatásnyi folyadék bent maradt, így saját felelősségre maradtam. Pedig a pötty még lázas is volt, kerek 1 egész napot. Borzasztó...ő is lefogyott, én már a végkimerülés szélén, de tartotta bennem a lelket a tudat, hogy mindjárt itt a hétvége.
Péntek este Gábor kezdte fájlalni a gyomrát, itta is a kólát, hátha segít. De nem, ő is elkapta, ő is lázas lett, levert, állítása szerint még életében nem volt ilyen rosszul. Kellett 1 hét, mire nagyjából elmúltak a maradványtünetek is, remélem egy jó darabog nem lesz ilyenben részünk..
2013. november 3., vasárnap
Alvás. Probléma?
Az eddig - kínkeserves időszakot átélve- jól alvó gyerekem éjjel felébredőssé, vándoroltatóssá vált. A miérteket keressük, de mivel túl sokféle magyarázat passzol a helyzethez, ezért feladtuk az okok keresését, inkább kivárunk. Egyszer elmúlik ez az időszak is... Lóci ugyanis éjjel felriad. Jó esetben egyszer, de inkább többször. Felkiált és már ugrani is kell. Mikor odaérünk, csimpaszkodik és jön velünk a nagyágyba.
Az elalvással is vannak khhm problémák, vagy, hogy úgy mondjam, változások. Eddig cumisüveg+póló kombóval pár perc alatt elaludt. Mióta Misi kézzel fogható családtag, és voltak fulladások, azóta többnyire a nagyágyban akar elaludni, hozzám bújva. Volt egy olyan időszak is, mikor nem tudta eldönteni, hogy hol akar aludni és átvitette magát egyik helyről a másikra, modjuk alkalmanként nyolcszor. Ebből egyik este elég lett és egy csúnya sírást követően többször - egyelőre - nem is jött elő. Szépen elbúcsúzunk a szobáktól és oda már nem megyünk vissza. Előre el kell dönteni, hogy hol akar aludni. Ja, és este CSAK 1 mese van. Kiszámíthatóság rulez.
Az elalvással is vannak khhm problémák, vagy, hogy úgy mondjam, változások. Eddig cumisüveg+póló kombóval pár perc alatt elaludt. Mióta Misi kézzel fogható családtag, és voltak fulladások, azóta többnyire a nagyágyban akar elaludni, hozzám bújva. Volt egy olyan időszak is, mikor nem tudta eldönteni, hogy hol akar aludni és átvitette magát egyik helyről a másikra, modjuk alkalmanként nyolcszor. Ebből egyik este elég lett és egy csúnya sírást követően többször - egyelőre - nem is jött elő. Szépen elbúcsúzunk a szobáktól és oda már nem megyünk vissza. Előre el kell dönteni, hogy hol akar aludni. Ja, és este CSAK 1 mese van. Kiszámíthatóság rulez.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)