Álltunk a konyhában, teát főztem. Többször adtam már neki teásfiltert és most is szeretett volna egyet. Miután megkapta, szerette volna a forró vízbe mártogatni, de érthető módon nem engedtem neki. Azzal érveltem, hogy forró a víz, ami veszélyes. Mivel ugyanúgy "akarta", ezért levettem a pultról a forró kannát és mondtam, hogy fogd meg, milyen forró. Két kézzel ráfogott a tűzforró teáskannára, majd azonnal el is engedte és felkiáltott: "Jóságos ég!" (Azt hiszem, a Thomas meséből hallotta.)
A másik aranyköpés az ágyban, az esti fektetésnél hangzott el. Előtte fürödtünk és megkértem, hogy locsolja le egyedül a pocakját vízzel. Kimentem egy percre és mire visszajöttem, csurom vizes volt a haja. Nem tettem rá megjegyzést. Aztán mikor öltöztünk az ágyban, mondtam neki, hogy meg kell szárítani, mert vizes a haja.
Lóci azt mondta, hogy én mostam meg, mire így válaszoltam:
"Nem, Lóci, te voltál. Te locsoltad le a hajad."
Erre a válasz:
"Bocsánat, anyu!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése