Egy pont megfelelő méretű vályogházba menekültünk a kánikula elől. Míg a tetőtérben 30 fok volt, odalent 25-nél többet nem nagyon láttunk a hőmérőn.
Hogy Lóci élvezte-e? Az elmúlt időszak eszegetései után meglepődtünk mennyire sokat eszik. Teljes adagokat, jóízűen, és még a banánról is sikerült leszokni. Minden nap fürödtünk, Lóci nagyjából napi 1-1,5 órát lubickolt, ettől jól kifáradt és (1 kivétellel) végigaludta az éjszakákat, pedig itthon mostanában sosem sikerül. A Tisza-tó vize olyan 26 fokos volt, de ez kicsit sem zavarta, ugyanúgy élvezte, mint a 30 fokosat.
Apa kevésbé bírta. :) Többször magától felállt (!!!), legtöbbször ránk mászott, belénk kapaszkodott.
Imád rajtunk mászókázni. Ha tele a pocak és ereje teljében van, akkor felfedezőútra indul a lakásban. Mindent pakol, rámol, átrendez, szinte követni lehet, hogy merre járt. Még mindig barátságos az idegenekkel (is), aki mosolyog, az csak jó ember lehet. Kommunikál és mosolyog, mindenki imádja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése