Elolvastam az előző bejegyzést és rengeteg dolog történt azóta. Például már átalussza (1 hónapja) az éjszakákat, nagyjából van egy napirendje, ami teljesen megmagyarázhatatlan okok miatt változhat is, meg maradhat is. Van, hogy imádja a hangzavart és eg se nyikkan majd 3 óráig és van, amikor egy órán keresztül sikít, mert próbálná kizárni a külvilágot és aludni. De nem megy. Emellett egyszerűen nagyszerű kis karakter!
Imád fürdeni, lubickol, hasra fektetve folyton kinyomja magát és büszkén áll a kiságyban, van, hogy 15-20 percig is elvan a játékaival. Hason fekve egyre (napról napra) többet van el, most már a kezeit ilyenkor nem csak a teste megtartására használja, hanem fog is vele.
Kommunikál, mosolyog, huncutkodik és manipulálja a környezetét, beleértve minket is. A napokban megtalálta azt a frekvenciát, aminél tuti biztos, hogy valamelyikőnk megjelenik mellette. Őrület, hogy nevel minket! Egyre többször mozdulunk ki, és bár folyamatosan fejnem kell, próbálunk alkalmazkodni. Ja, és kb 1 hete kóstolgatja már az almalevet, tegnap pedig életében először pürét is evett. Ízlett és nagyon ügyeske a kanállal.
El sem hiszem, hogy holnap lesz egy éve annak, hogy reményvesztetten nekiindulva a hajnali órákban megpillantottam a második halovány kis csíkot is. Boldog voltam és boldog vagyok most is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése